fbpx
  • Megjelenés:

Férfivé operáltatta magát egy nő Belgiumban, de kicsinek találta a péniszét, ezért állami segítséggel megölette magát

A világ egyik legliberálisabb törvénye sem volt elég megengedő, ezért tovább enyhítettek a nemváltás szabályozásán Belgiumban.

Most már a transznemű személyek orvosi vélemény nélkül, egyszerű közigazgatási eljárás igénybevételével változtathatnak nemet és keresztnevet. Sőt, kiskorúak részére is lehetővé teszi a nemváltást, gyakorlatilag bármilyen nehézség nélkül.

12 éves koruktól kezdődően a belga gyerekek önállóan kérhetik nevük megváltoztatását, 16 éves kortól pedig „végleges", hivatalos dokumentumokban is feltüntethető nemváltást kérvényezhetnek. A nemváltás egyik legdrámaibb példája Nathan, aki férfivé operáltatta magát, de kicsinek találta a péniszét, mellét viszont változatlanul túl nagynak, ezért eutanáziát kért. A belga állam megengedte, hogy tulajdonképpen megölje magát. A nyolc évvel ezelőtti tragédiáról egyre többet beszélnek most Belgiumban.

Belgiumban 2020-ban a COVID járvány ellenére 414 személy váltott nemet. A társadalombiztosítás által finanszírozott nemváltás, és általában véve a transzidentitás kérdése egyre erőteljesebben jelenik meg a belga LMBTQ ideológusainak radarján. A teljesen liberalizált belga LMBTQ jogokat követően egy újabb „terület",

a nemváltás került a gender „érzékenyítés" fókuszába, és egyáltalán nem lehet tudni, hogy hol áll meg ez a folyamat.

Az LMBTQ közösségeken belül is működik egyfajta belső dinamika, sőt, komoly feszültségek vannak az egyes csoportok között. Mostanában éppen a nemváltó-lobbi nyomása erősödött fel, befolyásukkal élve a korábbi, túlságosan „konzervatívnak" minősített, orvosi feltételeket is támasztó jogi kereteket 2018-ban felváltotta a világ egyik legliberálisabb és legmegengedőbb törvénye, amelyet 3 év elteltével már elavultnak tekintenek.

A kérdés többek között azért is került az érdeklődés és a közbeszéd középpontjába, mert a világon először Belgiumban került a politika nagyon magas szintjére transzgender személy: Petra de Sutter, a férfiként született liberális politikus szövetségi miniszterelnök-helyettes lett Alexander de Croo liberális miniszterelnök kormányában.

Petra de Sutter korábban az Európai Parlamenti választásokon is elindult a flamand zöldpárt színeiben („Groen"), volt belga parlamenti szenátor is, de nyilvános „coming out"-jára csak 51 éves korában, 2014-ben került sor, 10 ével azután, hogy véglegesen nemet váltott és nő lett.

Ő természetesen a nemváltás egyik élharcosa.

Belgiumban a jelenleg hatályos szabályok szerint

a transznemű személyek orvosi vélemény nélkül, egyszerű közigazgatási eljárás igénybevételével változtathatnak nemet és keresztnevet.

Eltörölték azt a korábban kötelező szabályt, hogy a nemváltóknak műtéti beavatkozással kellett vagy nővé vagy férfivá válniuk. Szakmai vélemények szerint ez a szabályozás azért volt szükséges, hogy a nemváltók, ha később mégis meggondolják magukat, vissza tudjanak változni nővé/férfivá, nem kell szembenézniük azzal, hogy egy műtéti beavatkozással örökre megváltoztatták nemüket és életüket.

Az új törvény abban is rendkívül liberális, hogy

kiskorúak részére is lehetővé teszi a nemváltást, gyakorlatilag bármilyen nehézség nélkül. 12 éves koruktól kezdődően a belga kiskorúak önállóan kérhetik nevük megváltoztatását, 16 éves kortól pedig „végleges", hivatalos dokumentumokban is feltüntethető nemváltást kérvényezhetnek.

A belga jogalkotók és gender ügyekre szakosodott, általában a Soros-hálózathoz kapcsolódó civil lobbiszervezetek 2013 óta különös figyelmet fordítanak a nemváltó műtéti beavatkozásokra, ezek (és mellettük a társadalombiztosítás által fedezett hormonterápia) ugyanis visszafordíthatatlan változásokat idéznek elő az érintett személyekben.

De nemcsak ez vet fel számos etikai kérdést, hanem az is, hogy mi történik akkor, ha a nemváltó műtét sikertelen lesz?

Ezt a kérdést helyezi különös optikába Nathan Verhelst nyolc évvel ezelőtti tragikus esete, akiről többek között a La Depeche Midi francia újság írt ismét részletesen. A Brüsszelben nőként született Nancy Verhelst mindent elkövetett annak érdekében, hogy férfivé váljon. A nemváltoztatást Nathan-on az akkori szabályoknak megfelelően három lépésben hajtották végre: a hormonkezelést melleinek leoperálása, majd nemi szervének műtétje követte.

A műtétek után Nathan elégedetlen volt az eredménnyel, de többszöri műtétet követően sem sikerült a helyzetén javítani.

„Arra készültem, hogy majd (férfiként) fogok hódítani, de amikor először megláttam magamat a tükörben, nem szerettem az új testemet".

Nathan a műtétet követően továbbra is nagynak tartotta a már átoperált mellét és kicsinek a péniszét...

Csalódottságában a Belgiumban 2012-ben legalizált eutanázia eljárással élt és bár először kérését elutasították, végül a Nemzeti Eutanázia bizottság „elviselhetetlen pszichikai szenvedésre hivatkozással" engedélyezte, hogy beadják a halálos injekciót Nathan-nak.

„Voltak boldog pillanataim, de a végső mérleg végül is a rossz oldalra került. 44 évvel tovább maradtam a földön, mint kellett volna",

nyilatkozta önkéntesen vállalt halála előtt. (A Le Parisien akkori tudósítása szerint is a családjában már megszületett 3 fiúgyermek mellett a lányként született Nancy „nem volt kívánatos" gyerek, erről maga Nancy anyja beszélt egy belga napilapnak. „Amikor először láttam Nancy-t, annyira csúnya volt, mintha egy szellemet szültem volna." nyilatkozta saját anyja.)

Ugyanakkor a belga genderügyi politikusok, mint például Sarah Schlitz, a belga kormány zöldpárti genderügyi államtitkára és a gender kérdést zászlajukra tűző civilszervezetek a világ egyik legliberálisabb rendszerét sem tartják „eléggé liberálisnak", ezért még inkább ki akarják terjeszteni a jogi szabályozás kereteit.

Most azt mondják, és ehhez egy legfelsőbb bírósági döntés szolgáltatja az alapot, hogy a jelenlegi szabályok nem veszik figyelembe a nem bináris vagy változó nemű, transz-fluid személyek jogait, utóbbiak részére például azt kellene törvényben garantálni, hogy „folyamatosan változtathassák nemüket" mondta el Michel Pasteel, a Férfiak és Nők közötti egyenlőség intézetének igazgatója a belga közszolgálati televíziónak adott interjújában. (Nem bináris az, aki egyik nemhez sem tartozik, ún. gender-semleges; transz-fluid pedig az, aki ingadozik a férfi, a nő vagy a nemtelen kategória között).