- Megjelenés:
A baloldalnak a matek sem megy
Megkezdődött tegnap az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés általános vitája, és mi is történhetett volna más, mint hogy ismét egymásnak estek a képviselők az ország javadalmainak védelmében.
Míg a kormányoldal vezérgondolata továbbra is az, hogy a jövő évi büdzsé középpontjában a koronavírus-járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindítása áll, ezen belül Magyarország eddigi legnagyobb gazdaságvédelmi programja, az ellenzék megint azt hajtogatja, pórul járnak az önkormányzatok, mert szerintük a kormány súlyos pénzeket készül elvonni tőlük. Volt, aki tegnap odáig ment, hogy a kormány politikai alapon folytatja az önkormányzatok megbüntetését.
Bár az ellenzékieket ez láthatóan nem érdekli, de a tények makacs dolgok, amikkel nehéz vitába szállni, úgyhogy nem árt megismerni némi adalékot a költségvetés tervezetéből, ami az önkormányzatok támogatására, illetve pénzellátására vonatkozik.
Jövőre több mint 857 milliárd forint központi forrás jut az önkormányzatoknak, ami tizenhat százalékkal, 118 milliárddal több, mint az idén. Hitelforrás nélkül az önkormányzatok 2021-ben közel háromezermilliárd forinttal gazdálkodhatnak. De ha elvonatkoztatunk a központi támogatástól, érdemes azzal is foglalkozni, hogy a települések iparűzésiadó-bevételei az elmúlt öt évben ötven, 2014 óta hatvan százalékkal emelkedtek, és bízhatnak abban, hogy ez a jövőben is növekszik. Már csak azért is, mert a gazdaságvédelmi akcióterv keretében számos beruházást és munkahelyteremtő fejlesztést indít a kormány 2021-ben, ami szintén növeli a bevételeket, és nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy ismét csaknem öt százalékkal növekszik a gazdaság.
Jövőre az állam kétszázmilliárd forint hitelkeretet is biztosít az önkormányzatok számára beruházásokhoz, valamint folytatódik a Modern Városok és a Magyar Falu Program, de uniós programokból is fordítanak a helyhatóságok beruházásokra. Utóbbiak összértéke megközelítheti a négyszázmilliárd forintot. Ezeket a tételeket összeadva azért szép summa jön ki, ami erre a területre jut.
A baloldalnak azt is érdemes lenne figyelembe vennie a sok sárdobálás mellett, hogy 2010-ben a hivatalba lépett kormány első intézkedései közé tartozott, hogy 1300 milliárd forintnyi adósságot vállalt át az önkormányzatoktól, amit a szocialista–liberális kormányzás alatt gyűjtöttek össze.
A baloldali híreszteléssel szemben a szolidaritási hozzájárulás nem kormányzati elvonás. A járvány elleni védekezés költségeiből mindenkinek ki kell vennie a részét, és az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulása éppen azt célozza, hogy a gazdagabb települések segítsék a szegényebbeket.
A budapesti városvezetés ebben a szolidaritásban nem kíván részt venni, ezzel pedig vitát indíthat el az önkormányzatok között. Tény, hogy Budapestnek szolidaritás címén 21 milliárd forinttal kell többet fizetnie a szegényebb önkormányzatoknál, ugyanakkor mintegy 25 milliárd forinttal több helyi iparűzésiadó-bevételre számíthat jövőre, és állami támogatása is hétmilliárd forinttal emelkedik. Így a mérleg tízmilliárd forintot meghaladó többletet mutat.
A kormányt már csak azért sem lehet a települések tönkretételével vádolni, hiszen mindezeken felül a 2018-ban indult Magyar Falu Program éppen a falvakban maradást és a falusi élet jobbá, élhetőbbé tételét segíti. Emellett jövőre csaknem tíz százalékkal több pénz jut a vasúti és az autóbuszos közlekedés támogatására, és köztudott, hogy éppen a Volánok azok, amelyek minden magyar településre eljutnak.
Vagyis a hamis baloldali propaganda ellenére a kormány a krízishelyzetet nem megszorítással, hanem segítségnyújtással kezeli.