- Megjelenés:
Tíz bukott baloldali, egyikük sem hajlandó lemondani
Hiába bukott meg a stratégiájuk, hiába buktak a választáson, hiába építették le pártjukat, nem mondanak le, továbbra is ők a baloldal vezetői.
A baloldali pártok elnökei továbbra sem mondanak le, pedig a választás után kialakult baloldali belharc is azt mutatja, hogy teljes bukás volt az „összefogás", és hogy hamisan hitegették a párttagságot és szavazóikat hónapokig azzal, hogy nyerhetnek a választáson. Láthatóan a baloldal vezető politikusait továbbra is csak saját pozíciójuk érdekli.
A baloldal olyan rosszul szerepelt a választáson, hogy most csak a szűk pártelit jutott be az Országgyűlésbe, és a demokratikus az lenne, ha a baloldali pártvezetők minimum felajánlanák a lemondásukat, vagy bizalmi szavazást kérnének, de ezt nem teszik meg, mert akkor az elitpozíciójukat veszítenék el, mondta el a napokban az Origónak Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója.
Az országgyűlési választás óta eltelt időszakban bőven lett volna ideje lemondania a pártvezetőknek, ezt azonban nem tették meg, sőt, olyan baloldali belharc alakult ki, ami csak azt mutatja meg, hogy teljes bukás volt az „összefogás”, és hogy hamisan hitegették a párttagságot és szavazóikat hónapokig azzal, hogy nyerhetnek a választáson.
Az ellenzék nemhogy egységesnek, de kormányzóképesnek sem tűnt
- ezt Mesterházy Attila, az MSZP volt elnöke jelentette ki az ATV műsorában, aki szerint a pártelnököknek „minimum fel kellett volna ajánlaniuk a lemondásukat”.
Ez azonban nem történt meg.
Ilyen-olyan csellel mentik pozíciójukat
Vasárnap jelentette be Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, hogy pártja tisztújításán nem indul újra a társelnöki pozícióért, viszont frakcióvezető kíván maradni. Hasonlóan tett néhány héttel ezelőtt Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, aki szintén bejelentette, hogy nem indul újra a társelnöki pozícióért. Azóta Szabó Tímea egy zárt Facebook-csoportban állítólag szintén erről írt - legalábbis ezt íratta meg a hvg.hu nevű baloldali lappal.
Viszont a cikk szerint ő is frakcióvezető akar lenni, ahogy Tóth Bertalan, ami semmilyen formában nem nevezhető felelősségvállalásnak. Arról nem is beszélve, hogy ez nem lemondás: tehát se Tóth Bertalan, se Karácsony Gergely, se Szabó Tímea nem mondott le.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke szerint pedig szerinte hiába mondanának le, "nincs váltósor".
Forrás: Facebook
A mára szinte teljesen jelentéktelen LMP társelnökei, Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté is megtartották pozícióikat. Felelősségvállalás és lemondás helyett Kanász-Nagy Máté inkább bűnbakot keresett, és Márki-Zay Pétert hibáztatta a választási kudarcért. A választás másnapján úgy fogalmazott:
lehet, hogy nem tett jót, hogy Márki-Zay egy végtelen monológgá változtatta a kampányukat.
Az sem zavarja a párt vezetőit, hogy önállóan még frakciót sem tudnak alakítani, és a Gyurcsány vezette DK-nak kell kisegítenie őket, még így sem érzik szükségét a lemondásnak, hiszen így legalább egy mára már mérhetetlen támogatottságú párttal - a baloldali háttérmutyinak köszönhetően - bejutottak a Parlamentbe.
Jakab Péter, a Jobbik elnöke sem érzi felelősnek magát azért, hogy a Jobbik támogatottsága az elmúlt négy évben hatalmasat zuhant – nyilvánvalóan azért, mert a párt betagozódott Gyurcsány alá a baloldalra.
A Jobbik az elmúlt években elveszíthetett 700-800 ezer szavazót, ennek ellenére Jakab nem mondott le elnöki tisztségéről.
Ugyanakkor pártelnöki mandátuma csak 2022. június 30-ig tart, így nem dőlhet hátra. A politikus azonban „a támadás a legjobb védekezés” taktikáját követi, és már a választás estéjén megnevezte, hogy szerinte ki a felelős a bukásért: Márki-Zay Péter. Pedig épp ő hangoztatta, hogy csak Márki-Zay Péterrel nyerhetnek, és épp a Jobbik vesztett több százezer szavazót.
Ráadásul annak ellenére, hogy a Momentum kompetenciáját bizonygatva többször kritizálta az „összefogást”, hónapokig hitegette a párttagságot és a szavazóit azzal kapcsolatban, hogy a baloldal győzhet a választáson. Még a választás napján is azt mondta, hogy „az összefogás hegyeket mozgatott meg”.
Bár a csúfos vereség után azonnal „bocsánatot kért” a választóiktól, a Momentum állapotát jól mutatja, hogy a választás után nem sokkal kilépett a Momentum frakciójából egy pécsi képviselő.
Nem kívánok sem ambiciózus egyének, sem immunhiányos szervezetek foglya, hasznos hülyéje vagy épp tettestársa lenni
– kommentálta döntését Facebook-bejegyzésében a helyi momentumos politikus, aki azt is megerősítette, hogy a mandátumáról nem mond le.
Donáth Anna mindezek ellenére pártelnök, nem mond le pozíciójáról, sőt azt hangoztatja, hogy szerinte túl sok párt van a baloldalon.
Akik egymásra mutogatnak
Gyurcsány Ferenc szerint Márki-Zay Péter, Márki-Zay szerint Gyurcsány a felelős a baloldal választási vereségéért. Ezt a választás után szinte azonnal világossá tették, hiába állították korábban hónapokig azt, hogy együtt sikeresek lehetnek.
Az elmúlt hetekben mindkét politikust számtalan bírálat érte, mégis mind a ketten ugyanott folytatják, ahol abbahagyták.
Márki-Zay Péter nem tett le pártalapításai terveiről, és továbbra is aktív részese akar lenni a magyar közéletnek.
Gyurcsány Ferenc pedig nyilvánvalóan nem látja okát annak, hogy lemondjon: a DK-é a legnagyobb baloldali frakció az alakuló Országgyűlésben, Gyurcsány pedig továbbra is a baloldal legbefolyásosabb szereplője, irányítója.
A Momentum elnöke, Donáth Anna még a Momentum csúfos előválasztási szereplése után kapta meg a pártelnöki pozíciót. Akkor Fekete-Győr András kínos szereplése után a tagság őt választotta meg elnöknek.
Donáth már egyik első, pártelnökként adott nyilatkozatában kritizálta Márki-Zay Pétert és az előválasztás utáni időszakot, a baloldali koalíció nyilvánvaló bukása után, a választás estéjén pedig álságos módon állt ki Márki-Zay Péter mellé a színpadra.