fbpx
  • Megjelenés:

Továbbra is tisztázatlan az újpesti szociális bérlakások ügye, a Fidesz magyarázatot vár

„Huszonhét éven át voltam Újpest népjóléti alpolgármestere, kifejezetten fontos számomra a lakásügy, ismerem a kerületben élők problémáit” – fogalmazott lapunknak Nagy István fideszes önkormányzati képviselő, akit arról kérdeztünk, mi állhat a IV. kerületi szociális bérlakásépítések esetleges befagyasztásának hátterében.

Mint arról lapunk beszámolt, egy, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében finanszírozott, 2018-ban elnyert, „Újpest kapuja” elnevezésű térségmegújítási és városrehabilitációs projekt keretében szociális bérlakások is épülnek a kerület központjában, a Károlyi István utca 25. szám alatt. A 2019-es önkormányzati voksolásokat megelőzően a baloldali képviselők, Varju László (DK) és Szabó Balázs (Jobbik) hevesen támadták a fideszes városvezetők által előkészített projektet.

Később megváltozott a baloldal hozzáállása, először 250 új szociális bérlakás építésének ígéretével kampányoltak, megválasztásuk után pedig Déri Tibor (Momentum) polgármester és az új baloldali városmenedzsment zászlajára tűzte az előző városvezetés által megvalósítási szakaszban lévő projektjét. Csakhogy a hozzánk eljutott információk szerint Déri Tiborék az Irányító Hatóságnál az épülő társasház eredeti céljának módosítását kezdeményezték, ennek következményeként harmadára csökkenne az épületben kialakítandó szociális bérlakások száma.

Az ügyben kerestük az önkormányzatot, azonban kérdéseinkre eddig nem reagáltak.

Cikkünk megjelenése után az Újpesti Fidesz közleményt adott ki. Ebben felszólították a polgármestert, hogy fejezze be a háttérben folyó titkos alkudozásokat, s mondja el, miért akarja elvenni a IV. kerületi rászorulóktól az előző városvezetés munkája eredményeként megépülő, eredeti tervek szerint szociális bérbeadásra szánt lakásokat.

Az eredeti elképzelések városrehabilitációról szóltak

Nagy István fideszes frakcióvezető lapunk érdeklődésére elmondta, az eredeti elképzelésük arról szólt, hogy megszüntetnek egy szegregátumot, amely a kerület egyik értékes területén, Újpest-városkapu környékén helyezkedett el. „Itt régi, hagyományos építésű, a múlt század ’20-as, ’30-as éveiben épült, szobakonyhás lakások voltak, amelyek állapota az elmúlt évtizedekben rendkívüli mértékben leromlott, nem feleltek meg a huszonegyedik századi követelményeknek” – fogalmazott a politikus, kiemelve, ezzel együtt romlott az itt élők életminősége, a szomszédsági filtráció következtében a hátrányos helyzetű lakók koncentrációja. Ez az a jelenség, amikor egy társasházba beköltözik egy olyan család, akik nem tartják be az együttélés szabályait, ezért a magasabb státuszú, nyugalomra vágyó lakók elköltöznek, helyükre pedig alacsonyabb státuszú, hasonló életvitelt folytató lakók költöznek – magyarázta a korábbi, szociális és egészségügyért felelős alpolgármester.

Hangsúlyozta, ezért döntöttek úgy, hogy ezen a területen városrehabilitációt hajtanak végre, amire kiváló alkalom volt a VEKOP-pályázat, és amelynek célja úgyszintén a leromlott településrészeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja volt. Megjegyezte, ez ellen tiltakoztak az önkormányzati választások előtt:

a baloldali képviselők az „alacsony státuszú lakosság” kifejezésre hivatkozva cigányozással hergelték a Károlyi István utca lakóit.

„Meg kell említeni azt is – folytatta Nagy István –, hogy a pályázat benyújtásakor 29 lakásos társasház építési költsége 700 millió forintra volt tervezve. Ami a támogatási szerződés aláírásakor már 1 milliárd forintra rúgott, de úgy döntöttünk, hogy a különbséget az eredeti cél megvalósítása érdekében vállaljuk. Az első közbeszerzési eljárás után, amit az új baloldali városvezetés eredménytelennek nyilvánított, a legolcsóbb ajánlat már 1,3 milliárd forint körül volt. A baloldali városvezetés késlekedése miatt az építési költség elérheti a 2 milliárd forintot, épp annyit, amit a teljes programra nyertünk. Most hallottam, hogy a vállalkozó egy jelentős áremelés igényével állt elő, és nagy titokban zajlik is az építési szerződés módosítása. Nyilvánvaló, hogy a baloldali városvezetés szabadulni szeretne a költségektől.”

Azon kérdésünkre, miszerint Déri Tiborék miként akarnak pozitív mérleggel kiszállni a projektből, a frakcióvezető azt mondta: lehet, hogy a lakásokat piaci alapon akarják bérbe adni, amely az első pár évben még magas bevételt hozhat az önkormányzatnak, de az is lehet, hogy a lakásokat piaci alapon akarják értékesíteni. Szerinte ezeket nem tudják meglépni, mert az Irányító Hatóság nem fogadhatja el a baloldali városvezetés olyan módosító javaslatait, amik nem felelnek meg a VEKOP-pályázat eredeti céljának.

Számon kell kérni a választási ígéreteket

A baloldal önkormányzati kampányáról szólva a volt alpolgármester kifejtette, a legszomorúbb elem ebben a történetben, hogy azzal vádolták az előző, fideszes városvezetést, hogy az elmúlt tíz évben nem épített szociális bérlakást. „Ez igaz, de kérem, mutassanak már egy önkormányzatot, ahol lakásokat építettek volna az elmúlt időszakban. Ha van is ilyen, egy kezemen meg tudom számolni” – fogalmazott, emlékeztetve: a Széchenyi Terv támogatásából 2001-2002-ben 250 lakást és 50 fecskeházi lakást építettek, jelentős önrésszel. Amikor lehetőség adódott, hogy külső forrásból és saját erőből bérlakást építsenek, akkor meg is tették, csak saját erőből erre egy önkormányzat nem képes – jegyezte meg.

Ha valaki olyan lehetetlen ígéretekkel nyeri meg a választást, minthogy 250 új szociális bérlakást épít a ciklus végéig, majd ezt nem akarja teljesíteni, ami előre tudható volt, azt számon lehet és kell kérni”

– jelentette ki Nagy István, kiemelve azt is: „A választók lebecsülésének tartom, hogy ezek után még azt a 29 lakást sem akarják megépíteni, amihez a terveket és a szükséges forrásokat megkapták előző városvezetéstől. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy Wintermantel Zsolt volt polgármester 10 milliárd forintos tartalékkal adta át a várost.”