- Megjelenés:
Pierre Richard: Lusta ember vagyok, aki viszont sokat dolgozott
A 3. Budapesti Klasszikus Film Maraton meghívására érkezett Budapestre Pierre Richard, a Magas szőke férfi felemás cipőben és a Félénk vagyok, de hódítani akarok sztárja. Mielőtt e két filmje vetítésén találkozott volna a közönséggel, sajtótájékoztatón kérdezhettünk a 85 éves komikus színésztől.
A fesztivált rendező Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója, Ráduly György a klasszikus filmjei fontosságáról és üzenetéről kérdezte a francia sztárt, aki azt válaszolta,
tudatosan sosem próbáltam üzenetet közvetíteni, ez legfeljebb ösztönösen ment. Annyira természetes volt, hogy filmeket készítek, és hogy van mondanivalóm a világról, mint hogy kék a szemem. Szokták elemezni a filmjeimet, de én sosem gondolkodom ennyit róluk. Amikor visszanéztem őket, tetszettek, reméltem, hogy a publikumnak is fognak, és így lett.
Pierre Richard | Forrás: Origo - Ódor Dóri
Mi arról kérdeztük, mi a véleménye a filmjei alapján készült hollywoodi remake-ekről, amilyenek például A kis terrorista és a játékszer, az Apák napja, a Magas barna férfi felemás cipőben, és a Három szökevény.
Egyiket se láttam, nem volt kedvem megnézni őket
- mondta, hozzátéve, hogy bár kiváló színészek szerepeltek bennük, nem érti, miért készültek el, mivel a filmjei nem voltak sikeresek Amerikában. Szerinte Amerikában más a humor, a remake-jeik nem sikerültek jól, a francia remake-eket viszont dicsérte. A francia filmipar színeváltozásairól is kérdezték, amire azt mondta, hogy
ma már a vígjátékok is társadalmi kérdéseket boncolgatnak.
Hozzátette, hogy a filmezés olcsóbb lett napjainkra, de régen pont azért volt fontosabb a színvonal, mert drágák voltak a forgatások. Könnyebb filmet készíteni, viszont az elvárások is alacsonyabbak. Szerinte ma már 25 évesen is lehet nagyjátékfilmet rendezni, míg neki ilyen fiatalon esélye sem volt.
Pierre Richard | Forrás: Origo - Ódor Dóri
Mireille Darcról, a másfél éve meghalt francia színésznőről azt mesélte, hogy "ő már sztár volt, amikor a Magas szőke férfi felemás cipőben-t forgattuk. Izgultam, így két héttel a forgatás előtt megkértem Yves Robert rendezőt, hogy mutasson be minket. Hiába kértem, nem tette meg. A forgatáson egy felvétel alkalmával láttam meg először, ő nyitott ajtót, aztán megfordult azzal a gyönyörű fenekével. Kérdeztem a rendezőt, hogy miért nem mutatta be, mire azt mondta, hogy
látni akartam, hogy nézel rá, amikor először meglátod".
Színész barátai közül Gérard Depardieu-t emelte ki, akivel szerinte jól kiegészítették egymást a filmjeikben (Balfácán, Balekok, Négybalkezes) is:
ő egy gyengéd óriás, én pedig erős ember vagyok egy törékeny testben.
Kérdezték természetesen az aktuális magyarországi látogatásáról is: legutóbb 20 éve járt Budapesten, "inkognitóban", amiről annyit árult el, hogy Madonna szobájában lakott. Dicsérte a Villányi Cabernet Franc-ot, amivel várták, és nagyra értékeli, hogy más kultúrákban is népszerűek a filmjei. Borász karrierjéről elmondta, hogy szerinte a borral éppúgy lenyűgözni próbáljuk az embereket, mint a filmekkel, és mindkettő összehozza az embereket.
Amikor a magyar filmekről kérdezték, dicsérte Nemes Jeles Lászlót, a Saul fia és a Napszállta rendezőjét, és szívesen felfedezné jobban a magyar filmművészetet, ha többet vetítenének a francia mozik, amikre szerinte
rátelepedett az amerikai film.
Szóba hozta Dominique Maillet filmrendezőt, akivel együtt érkezett a Film Maraton meghívására, és aki a Párizs királya című filmje előtt találkozik a közönséggel Varga Veronika színésznővel együtt. Maillet, mint Ráduly György kifejtette, akkora rajongója a magyar filmeknek, hogy 17 évesen kétszáz oldalt írt Jancsó Miklósról, amit később kiadtak, Maillet pedig megajándékozta vele Jancsót egy életműdíj átvétele alkalmával a hetvenes években.
Engem ilyen fiatalon csak a csajok érdekeltek - fűzte hozzá Richard.
Nemesi gyökereiről azt mondta, hogy csak félig francia arisztokrata a nagyapja nyomán, mivel felerészben olasz származású, és olasz erdőkben épp annyit járt gyerekként, mint francia kastélyokban. Szembesítették vele, hogy kevés díjat kapott hatvanéves pályája során (az IMDb.com szerint négyet, benne egy legjobb színészi díjjal Karlovy Varyból és egy életmű Césarral), amire azt mondta, hogy a vígjátékokat ritkábban halmozzák el elismerésekkel, de a közönség véleménye fontos neki, nem a díjak. És reméli, hogy a publikum szeretetét sokáig élvezheti még. Fiai és unokája is színészek, és amikor arról kérdezték, hogyan segíti őket, a saját sikerei titkát úgy fogalmazta meg, hogy
lusta ember vagyok, aki viszont sokat dolgozott.