- Megjelenés:
Soha nem látott mértékű gáz-, távhő- és áramáremelés érkezhet a baloldal győzelme esetén
Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek, kampányígéreteik szerint kormányalakításuk után eltörölnék az energiaszektort szabályozó hatósági kontrollt, az Európai Uniót energia vállságba taszító piaci árazást vezetnének be és a környezetszennyező nagyvállalatok helyett a rezsiárakba épített különadó formájában a családokkal fizettetnék meg a klímaváltozás Magyarországot érintő költségeit.
Ma, az európai országok közül Magyarországon fizetik a háztartások a második legalacsonyabb villamosenergia- és a legalacsonyabb gázszámlát. Hazánkban ugyanis 2011-től bevezetett hatósági áraknak köszönhetően, védve vannak a fogyasztók az Európai Unióba begyűrűzött energiaár-robbanás hatásaitól.
Ahogy az a fenti ábrán megfigyelhető, a gáz- és villamosenergia árakat tekintve Magyarország minden uniós országot maga mögé utasított. Stockholm, Koppenhága, Berlin, Brüsszel, Amszterdam, és még a hazánkkal szomszédos országok - Bécs, Bukarest, Pozsony, Zágráb - fővárosaiban is jóval drágább a gáz- és a villamosenergia elszámolási ára.
Tóth Tamás, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal alelnökének az MTVA hirado.hu-n megjelent nyilatkozata szerint, az Európát érintő energiaárrobbanás a Covid-járvány miatt, a gazdaságban megjelenő teljesítménycsökkenéssel együtt, az energiamennyiség csökkenését is elhozta, amivel annak árai is bezuhantak. A járványhelyzet megoldását követő gazdasági nyitással pedig – a megugró kereslet miatt – visszapattanás figyelhető meg.
Az alelnök rávilágítása után kijelenthetjük, a folyamatnak köszönhetően, azokban az országokban - ahol Magyarországgal ellentétben - nem hatóságilag szabályozott keret szerint, hanem piaci áron juthatnak a háztartások gáz- és villamosenergiához, vagyis nem védi őket hatósági kontroll, ott ijesztő mértékű drágulásnak lehetünk szemtanúi.
Németországban nem kíméli a lakossági fogyasztókat, de emellett több gazdasági ágazatra is igen komoly, negatív hatást gyakorol, hogy a földgáz világpiaci ára szeptemberben a megawattóránként 65 eurós árával elérte történelmi csúcsát, miután az idei év januárjától kezdődően az akkor tapasztalható 15-20 eurós szintről megháromszorozódott.
Elemző vélemények megoszlanak a kialakult helyzet okainak vizsgálatáról, azonban több szakértő, így Kirsten Westphal (SWP, Stiftung Wissenschaft und Politik) elemző egybehangzó véleménye szerint is, az Európai Bizottság nem megfelelő energiapolitikája lehet a felelős a kialakult helyzetért.
Westphal szerint a földgáz ára azért vált ingadozóvá, mert kifutottak, így nincsenek érvényes hosszú távú gázszállítási szerződések, és nincs törekvés azok felültárgyalására, megújítására, továbbá megszűnt a gáz olajárhoz rögzítettsége is, ezzel pedig a földgáz árát szabadjára engedték, az ármeghatározást rövidtávú megállapodások alakíthatják.
A növekvő energiaárakkal kapcsolatban Schanda Tamás az ITM államtitkára nyilatkozatot adott ki, melyben kifejtette, hogy a magyar emberek és vállalkozások energiaárait jelenleg is védi a kormány, mely beavatkozásának köszönhetően, ma a magyar lakosság fizeti a legolcsóbb gáz- és a második legolcsóbb villanyáram árat, ellentétben a 2010 előtti időszakkal.
A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok összesen tizenöt alkalommal végrehajtott energiaár-emeléssel asszisztáltak, a csak az ő idejükben 1060 milliárd lakossági felhasználóktól elvett forint külföldi tulajdonú energiacégek általi kiviteléhez.
Az Európai Unió tagországai között kiemelkedő eredményű rezsicsökkentés azonban, nem egy egyszeri kormányzati beavatkozás eredménye. Magyarországon, a 2010 óta az ország ügyeit irányító polgári kormány egyik, ha nem a legfontosabb célkitűzése volt, az előző két ciklusban uralkodó és a rendszerváltozás időszakára jellemző rabló-privatizációs gyakorlat során külföldi kézbe átjátszott stratégiai szolgáltató – mint az elektromos áram-, gáz-, valamint a vízszolgáltatók – szektor meghatározó vállalatainak újbóli nemzeti tulajdonba kerülése.
A kormányzati szerepvállalás 2011-ben kapott nagy lendületet, miután szabályozási- és tranzakciós eszközökkel, gőzerővel beindult az energiaszektor magyarosítása.
Elsőként a Szurgutnyeftyegaztól visszavásárolt 21,22 százalékos MOL részvénycsomag érkezett haza, majd ezt követően a Fővárosi Vízművek, az MVM által megvásárolt E.ON földgáztározók és nagykereskedő cégek, az RWE-től visszavásárolt Főgáz, az Engine-től megvásárolt Dunamenti Erőmű került hazai tulajdonba.
Ezt követte a DÉMÁSZ, az Égáz-Dégáz visszaszerzése, de magyar tulajdonba került a Budapesti Erőmű és a Mátrai Erőmű is, hogy őket kövesse a 2017-2018-ban a MET csoport által megvásárolt Tigáz Zrt. is, melynek 98,99 százalékát sikerült visszaszerezni az ENI-től.
Mindezen lépések segítették azon kitűzött kormányzati cél elérését, hogy 2016-ra a hazai tőke meghaladja a nemzetközit a villamosenergia-, gáz- és távhőellátás, illetve légkondícionálás ágazatban. A KSH adatai szerint ennek a folyamatnak az eredménye, hogy 2010-hez viszonyítva 27 százalékponttal csökkent 2016-ig a külföldi részesedés az energiaipar árbevételéből. Egyetlen év alatt, 2015-höz képest az energiaszektorban működő külföldi cégek leányvállalatainak árbevétele abszolút értékben 30 százalékkal zuhant, ami döntően a tulajdonosi szerkezet szektort érintő megváltozásának köszönhető.
Hiába azonban a kormány, elmúlt tíz év lakossági rezsiárakat érintő előrelátó, következetes és családbarát küzdelme, ha a következő országgyűlési választásokon a baloldal szerez többséget a magyar Parlamentben.
Gyurcsány Ferenc feleségének, Dobrev Klára miniszterelnök-jelölti ígéretei között ugyanis szerepeltet egy olyan célkitűzést, mely Magyarországon is lehetővé tenné az unió által szorgalmazott és eddig a magyar kormány által sikeresen blokkolt klímaadó bevezetését, mely a környezetszennyezés és a klímaváltozás káros hatásainak költségeit az általa felállított, tervei szerint a Gyurcsány Ferenc által támogatott miniszterjelöltekből álló Dobrev-kormány a környezetszennyező nagyvállalatok helyett, a lakosságra hárítaná, a magyar családokkal is megfizettetné a rezsiárakon keresztül.
Dobrev, és a mellette állva maradt másik ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter között abban sincs vita, hogy kormányra kerülésük esetén feloldanák az energiaárak tíz éve működő hatósági árszabását és piaci árszabályozást vezetnének vissza, ami azonnal a rezsiárak elszabadulásához, egyes esetekben az Európai Unió más tagállamaiban tapasztalt, akár 300 százalékos drágulásához is vezethetnek, mindemellett várható az általuk vezetett ország energiaszektorának újbóli, külföldi magántulajdonú cégek számára történű kiárusítása is.
Az európai energiaszektort érintő drágulási hullámnak egyedül hatékonyan ellenálló magyar szabályozás minden bizonnyal úgy maradhat továbbra is életben, úgy védheti ezek után is a magyar lakossági felhasználók, a magyar családok érdekeit, ha a korábban az országot csőd szélére juttató, a magyar emberek többségének hangjával radikális eszközökkel szembeforduló korábbi miniszterelnök Gyurcsány Ferenc, és az ő irányítása alatt álló ellenzéki tömörülés által képvisel, régóta ismert, az előző évtized óta változatlan alapelvei nem kerülnek újra kormányzati szerep közelébe!