- Megjelenés:
Az exjobbikos újságíró azt követően lett a “független” újpesti újság főszerkesztője, hogy a baloldal színeiben elindult és el is bukott a választáson – Balogh Gábor portréja
A Jobbikhoz erősen kötődő publicista pályafutása a párt politikai útkereséséhez hasonló íven futott. 2010 előtt még a kuruc.infoval hozták bebizonyítatlanul összefüggésbe, az Alfahír egyik fő arca volt a néppártosodás során, jelenleg pedig a momentumos városvezetés által pénzelt Újpest Média főszerkesztője.
Ide egyébként azt követően nevezte ki őt a független kerületi újságot ígérő Déri Tibor polgármester, hogy a baloldali összefogás színeiben elindult az önkormányzati választáson. Balogh tehát azt követően tért vissza a független újságíráshoz és kapott állást a kerületi lapnál, hogy a baloldali összefogás jelöltjeként elbukott az önkormányzati választásokon.
Balogh Gábor 1982-ben született Budapesten, tanulmányait Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte történelem szakon, fiatalon részt vett a Jobbik alapításában. Egy az Azonnalinak adott interjúban elmondja, hogy a különböző internetes fórumokon (pl. Gondola) kívül, akkor kapott rá igazán a közéleti újságírásra, amikor a Magyar Nemzet lehozta a bepostázott olvasói cikkét:
„2003 januárjában írtam egy cikket arról, hogy a Beneš-dekrétumokkal együtt vették fel a cseheket és a szlovákokat az unióba, és hogy ez mégiscsak felháborító és vállalhatatlan, mit akar az unió, ha ilyen egyértelműen származási alapon hozott törvényekkel felvesz országokat. Erről írtam egy kicsit gúnyos, kicsit felháborodott cikket, és elküldtem mindenhova. Akkor már volt egy eléggé kialakult jobboldali világképem, ennek ellenére elküldtem a Magyar Narancstól a Népszabadságig mindenhova, mert kíváncsi voltam, hogy hol jelenik meg. Kaptam a Népszabadságtól egy udvarias választ, hogy köszönik, meg jó, meg igazam van, de majd legközelebb, a Magyar Nemzetnél viszont meg is jelent. Igazság szerint a függőség innen indult, amikor lementem az újságoshoz, és ott volt Az örömünnep margójára című cikk Balogh Gábor egyetemi hallgatótól.”
2004-ben – még egyetemistaként – önkéntesnek jelentkezett a Magyarok Világszövetségéhez, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kampánycsapatába. A kezdeményezésből kinővő kettosallampolgarsag.hu-ra később is írt cikkeket. 2007-től kezdett el publikálni a ma jobbikos politikusként ismert Z. Kárpát Dániel által főszerkesztett, rövid életű Kárpátia nevű nemzeti-radikálisnak tartott folyóiratba, főleg történelmi témájú cikkeket, bár már ekkor is akadtak aktuálpolitikai írásai is.
Saját elmondása szerint a téma iránt mindig is erős érdeklődése volt, többek között ez az oka annak, hogy később egyre több, végül szinte kizárólag közéleti témájú cikkei jelentek meg. 2009-ben, alapításakor csatlakozott az ekkor még barikád.hu néven futó Alfahírhez. Mind a portál, mind a megegyező néven futó hetilap erős jobbikos kötődésű médiumként van számon tartva.
Az oldal tulajdonosa például ekkor még a Jobbikból csak nemrég kilépő Farkas Gergely országgyűlési képviselő volt. Jogilag a portál és a hetilap között egyébként ugyan nem volt kapcsolat, ennek ellenére az online felület mégis a hetilap weboldalaként funkcionált, valamint megegyezett a logójuk, és a munkatársaik között is voltak átfedések. 2013-ban az oldal Alfahírre változtatta a nevét, ezt követően a Hatvannégy Vármegyés, Szent Korona Rádiós, jobbikos Magvasi Adrián lett a lap főszerkesztője és Balogh főnöke.
Taggelemzés Balogh Gábor cikkeiről
A “tag”, azaz címke, olyan szó vagy kifejezés, amelyet a weboldalak tartalmaihoz, például cikkekhez szokás hozzárendelni, hogy azokat kategóriákba lehessen sorolni, ezzel segítve a cikk megtalálását a Google-on és a közösségi médián.
Webanalitikai módszertan segítségével elkészített elemzésünk a tag-ek alapján jól bemutatja azt, hogy egy adott szerző milyen témában ír a legszívesebben. Balogh Gábor az előző két évben a megszokottnak számító “koronavírus” témán kívül elsősorban fővárosi és újpesti ügyekről írt. Láthatóan nagy figyelmet szentelt Karácsony Gergely főpolgármesternek és Déri Tibor IV. kerületi polgármesternek.
Az Alfahíren 2016 decemberében jelent meg utolsó cikke. Ma az Alfahír kiadója és az N1TV tulajdonosa is az a Kiegyensúlyozott Médiáért Alapítvány, amelyet még, a párttal szimpatizáló sajtótermékek híján a Jobbik alapított. Balogh emellett a Jobbikhoz kötődő Fiatalok a Tudatos Médiafogyasztásért Egyesületet alelnöke lett 2013-ban, illetve köze volt az Ifjú Magyarok Egyesületének nevű szervezethez is. A két alapítvány ma már nem aktív, működése közben a többi munkatársa is a már előbb említett jobbikos sajtótermékek dolgozói közül került ki.
A párt lakossági fórumain és az ifjúsági szervezetének eseményein is többször fellépett. 2019 novembere óta a Budapest IV. kerületi önkormányzatához tartozó Újpesti Napló főszerkesztője lett, ezzel elhagyva az Alfahírt. Az Újpest TV-n pedig ő vezeti a Korrekt nevű beszélgetős műsort, illetve rendszeres vendége a szintén a Kiegyensúlyozott Médiáért Alapítvány tulajdonában álló N1TV-n futó Saller internetes vitaműsorban.
Kurucinfó, zsidózás és cigánybűnözés
Baloghot még 2008-ban megvádolta a kurucwanted blog, hogy a kuruc.infora ír cikkeket Bekes Gáspár álnéven, ő ezt azóta is tagadja. A blogról azt kell tudni, hogy névtelen bejelentésekre és egy-egy kommentben megírt állításra alapozva nevezte meg a kuruc.info feltételezett szerkesztőit, így ennek a forrásnak a hitelessége nem bizonyítható. A blogon megnevezett állítólagos munkatársak közül mások is cáfolták, hogy az oldalhoz hivatalosan közük volna.
Novák Előd korábbi jobbikos, most mi hazánkos politikus például, akit rendszerint a kurucinfo informális vezetésével vádolnak, szintén ezen a listán szerepelt, a Mandinernek adott 2019-es interjújában viszont azt nyilatkozta, bár nem ő szerkeszti a „kurucot”, ha elküld nekik valamit, az jó eséllyel megjelenik a portálon. A kurucwanted mellett Jónás Levente, a Mi Hazánk budapesti alelnöke is azt állította 2020 augusztusában egy vitában, hogy ő személy szerint látta, hogy Balogh Gábor a kuruc.info szerkesztője volt. Ez a feltevés nem bizonyított, Balogh mindezzel kapcsolatban a következőket nyilatkozta:
„Baromi sokat olvastam, hol szörnyülködtem rajta, hol pedig nagyon egyetértettem vele. Amikor ekézték a kormányt, arra lelkesen bólogattam, de amikor mondjuk azt írták, hogy „a zsidók seggét nyalja a pápa”, akkor meg elborzadtam. Az a híresztelés, hogy én szerkesztője voltam a Kurucinfónak, 2008-ból eredeztethető. Volt egy Partizaninfo nevű szélsőbalos blog, és leközölték a Kurucinfó szerkesztőinek a névsorát – vagyis azokat, akik őt szerkesztőknek véltek. Jó kurucinfós módszerrel csinálták, telefonszámmal, fotóval, mindennel.
Tulajdonképpen úgy állították össze a névsort, hogy mindenkit fölpakoltak a listára, aki az akkori radikális jobboldali nyilvánosságban létezett. Én ugye ekkor már írtam a Kárpátiába, azt is lehetett tudni rólam, hogy a Jobbik körül mozgok, meg sajtóközleményeket írok nekik. Aki jól értesült volt, az ezeket tudta, így felkerültem a listára.”
Balogh 2013-ban írt egy publicisztikát a Szegedi Csanádról, Szegedi Csanád a Jobbik egyik alapítója volt, majd miután megtudta, hogy édesanyja zsidó származású, kilépett a pártból és felvette a zsidó vallást. Balogh az írását így indítja:
„Kezdjük mindjárt a közepén: te a Magyar Narancsnak adott interjúban azt mondod, volt egy „srác a Jobbik sajtóosztályáról”, aki „azzal vigasztalt”, hogy a dédapja cigányprímás volt, de ezt „csak neked mondta el”. Ez a srác én voltam. (…) Igen, dédpapa cigányprímás volt, aki becsületesen zenélt egy életen át, soha egy ezüst kanalat sem emelt el.”
Később pedig azt írja:
„A legémelyítőbb az egészben, hogy ezzel azoknak is ártasz, akik közé most állítólag oly lelkesen besoroltál. Hiszen, ha a dolog velejét nézzük, akkor nem vagy más, mint egy zsidó tolvaj, aki lebukott és most antiszemitizmust kiált. És ezzel a lehető legtökéletesebben visszaigazolsz minden létező előítéletet a sajátjaidról. És ezt te is pontosan tudod. Csak leszarod. Tamási Áron azt írja valahol: aki embernek hitvány, magyarnak alkalmatlan. Szerintem zsidónak is – de ezt majd mestered, Oberlander rabbi eldönti. Ha szerencséd van, ott lejjebb van a léc, és befogadnak.”
Szintén ebből az időből is származik többeket megbotránkoztató írása Baloghnak. A „Dies irae – levél cigány honfitársaimhoz” című, Jobbegyenesen közzétett publicisztikáját, melyben sokak szerint tulajdonképpen veréssel fenyegeti meg a teljes hazai cigányságot:
„Így nem lehet együtt élni. Így nem lehet élni. Ennek az lesz a vége, hogy lesznek majd egyenruhák, amelyektől megtanultok majd – nem félni, de rettegni. Egyenruhák, amelyek már nem fognak kérdezni, nem fognak válogatni cigánybűnöző és tisztességes cigányember között – csak ütni. Ezeket majd mi vesszük magunkra. Amikor már minden mindegy lesz, amikor már mindent romba döntöttetek, ami emberivé teszi ezt a világot. Akkor már mi sem leszünk emberek – mert meggyőztök minket arról, hogy nem szabad embernek lenni. Szörnyetegnek kell lenni, mert csak ez véd meg a szörnyetegektől.”
Ősjobbikosként a „szivárványkoalíció” jelöltje és a momentumos újpesti vezetés szócsöve
Balogh Gábor már a radikális kezdetek óta a Jobbik holdudvarában van, hűségesen kitartott a néppártosodás során is, viszont a baloldal ezalatt továbbra is erősen bírálta. A 2019-es EP választások után az alábbiakat írta: „Az első három helyen olyan politikai erők végeztek (FIDESZ, DK, Momentum), amelyek világnézeti, generációs és erkölcsi szempontból is nagyon különbözőek. Két közös tulajdonságuk azonban mindenképpen van: a társadalom egy szűk, felső rétegének érdekeit képviselik, és közben mégis a legszélesebb tömegeket képesek maguk mögé állítani.” Azt is hozzátette:
„Most egyszerre vicsorít ránk a 2010 előtti és utáni rémálom.”
Kevesebb mint fél évvel később viszont nagy visszhangot keltett, hogy az önkormányzati választásokon szerepel a Budapest IV. kerületi ellenzéki kompenzációs listán, Déri Tibor, eredetileg momentumos polgármester jelölt mögött. Nem volt ez egyedülálló jelenség, ugyanezen a választáson mérettették meg magukat például Kálmán Olga és Pikó András médiaszemélyiségek is.
A jobboldali sajtó több orgánuma erős kritikával illette emiatt az újságírót, a 888 például úgy kommentálta az esetet, hogy „A Jobbik házi propagandistáját, egy zsidózó publicistát indítanak Gyurcsányék Újpesten”. Ő pedig azt mondta az Azonnalinak, hogy „Ha Gyurcsány Ferenc akarna Újpest polgármester lenni, a leghangosabban kampányolnék ellene, csak nem ő akar az lenni, hanem Déri Tibor, aki mögött összeállt egy összefogás.”
Balogh a jelöltséggel kapcsolatban egyébként a következőket nyilatkozta: „Én ezt a felkérést jelképesen vállaltam el: felkértek, és nem volt rá indokom, hogy nemet mondjak.” Hogy ezt a szerepkört nem tartja-e az újságírással összeférhetetlennek, arra úgy válaszolt: nem, akkor lenne az, ha ő kampánycikkeket írna Déri Tibornak. Akkor munkahelyénél, az Alfahírnél sem okozott problémát az indulása, Balogh ezt jelezte a kollégáinak, de „nem szóltak semmit”, volt már más újságíró is a lapnál, aki megmérettette magát önkormányzati választáson, és az ő esetében is az volt a kikötés: nem írhat az adott kerületről.
Kiegészítés: Jelen írás megjelenését követően Balogh Gábor felkeresett bennünket és a következő kiegészítést tette az önkormányzati választáson való elindulásával kapcsolatban, amit most változtatás nélkül közlünk:
„Az önkormányzati választásokon már a startpisztoly eldördülése előtt “elbuktam”, hiszen a cikkében “nem befutó helynek” nevezett helyem a listán valójában matematikailag esélytelen, jelképes hely volt. Kompenzációs listáról ugyanis legfeljebb hatan juthatnak be az újpesti képviselő-testületbe, így olyan választási eredmény eleve semmiképp sem állhatott volna elő, hogy én a hetedik helyről bejussak. Pontosan ezzel a kikötéssel vállaltam a felkérést, hiszen nem is volt szándékomban a testületbe bekerülni.”
Balogh Gábor, az baloldali összefogás jelöltjeként
Az képviselőtestületbe végül nem jutott be (nem is szerepelt befutó helyen a listán), viszont egy hónappal később már felkérték a helyi önkormányzati lap, az Újpesti Napló főszerkesztőségére, amelyet el is vállalt. (Az Újpesti Naplónak egyébként 2020. szeptembere óta már nem a főszerkesztője. Az Újpesti Sajtó által közzétett szervezeti és személyzeti adatokat tartalmazó dokumentumok szerint egyébként Balogh most az internetes felületek szerkesztőségvezetője.)
Az új polgármester, a momentumos Déri Tibor megválasztásakor még azt mondta, hogy nem szeretné lecserélni a lap vezetőit, nemsokkal a választást követően azonban óriási port kavart a hír, mely szerint a frissen megválasztott polgármester – korábbi ígéretével szemben – az Újpesti Napló önkormányzati újság számos munkatársát kirúgta. A történtek mögött sokan a politikai befolyásolás szándékát vélték felfedezni. Főleg azt követően, hogy az önkormányzat a 2020-as költségvetésben az Újpesti Sajtó Kft. finanszírozására 225 millió forintot, 70 millió forinttal, azaz 45%-kal többet költött a Déri Tibor vezette baloldali önkormányzat, mint elődje.
A lapot kiadó Újpesti Sajtó Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetője tagadta a politikai befolyás vádját, egy Indexnek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy „az elmúlt két hétben igyekeztek esélyt adni az újság dolgozóinak, de nem mindenki dolgozott korrekt módon, így kénytelenek voltak több munkatárstól megválni.” Azt is hozzátette Baloghra tisztán szakmai szempontból esett a választás.
Ezzel szemben a lapnak a korábbi, elbocsátott főszerkesztő azt nyilatkozta, hogy Balogh kinevezésével egyértelműen politikai és nem szakmai döntés született. Balogh tehát azt követően tért vissza a független újságíráshoz és kapott állást a kerületi lapnál, hogy a baloldali összefogás jelöltjeként elbukott az önkormányzati választásokon.
Az Újpesti Sajtó Szolgáltató Nonprofit Kft.-ről és az új újpesti városvezetés által a médiaholdingra gyakorolt lehetséges politikai ráhatásról az alábbi cikkünkben olvashattok.
A sok mindennel, de függetlenséggel nem vádolható újságíró kinevezését politikai múltja miatt a jobboldali sajtó részéről többen élesen kritizálták, a Mandineren erről például azt írták, hogy „a vákuumot pedig régi-új zsoldosok töltötték be, élükön Balogh Gáborral. Azzal a Baloghgal, aki az alfahíres időkben az egyik legvitaképesebb, legkritikusabb tagja volt a Jobbik háztáji lapjának, és aki most tökéletes szimbiózisban nevetgél, pironkodik, sopánkodik (mikor éppen hogy) a baloldal megmondóembereivel a Sallerben.
A Sallerben való szereplésén kívül 2019 decembere óta vezeti az Újpest TV Korrekt műsorát, ahol eddig nagyrészt helyi szereplőkkel, politikai elemzőkkel és valamilyen a fővároshoz kapcsolódó tisztséget betöltő baloldali politikusokkal készített interjút. Balogh mindezen kívül 2020 óta az Azonnali állandó szerzője.
Középről jobbra a baloldalon
Baloghot – saját elmondása alapján – nagyon korán foglalkoztatni kezdte a politika és egyetemistaként már jobboldali gondolkodású embernek tartotta magát. Olyannyira így volt ez, hogy 2002-ben még a Fideszre szavazott:
„A polgári Magyarország mint gondolat, borzasztóan beszippantott. Lakótelepi gyerek vagyok, az első generációs értelmiségi csak azért nem igaz rám, mert apám mérnök volt. Rám a polgári Magyarország gondolata nem azért hatott, mint például azokra, akik ebben nőttek fel, és a saját családjuk negyven év kommunizmus után a rehabilitációját látta az életformájuknak és a gondolkodásuknak. Én azt láttam, hogy ez egy emancipációs folyamat, tehát tök jó lenne, ha az egész ország arra a szintre jutna el, ha megvalósulna az a fajta polgári Magyarország, amit akkor a Fidesz hirdetett.”
A 2004-es kettős állampolgárságról szóló végül sikertelen népszavazást nagy törésként élte meg. Mint a Jobbik akkori választói bázisának kialakulásához, úgy Balogh radikalizálódó média-szemléletéhez is nagy részben hozzájárult ez a trauma:
„Ez egy nagyon komoly sokkhatás volt nekem, és akkortól gondoltam határozottan úgy, hogy az akkori balliberális kormányzat hazaáruló, nemzetáruló, és a lehető leggyorsabban kell eltávolítani, az égvilágon semmilyen párbeszédet nem szabad folytatni sem velük, sem a hozzájuk kötődő értelmiségi holdudvarral, még a szavazóikkal sem. Háború van, és ezt a háborút meg kell nyerni. Akkor ebben a harci üzemmódban léteztem, és amikor később írtam, akkor ugyanebben a harci üzemmódban írtam.”
Az újságíró szakmai életútjából világosan láthatjuk, hogy a függetlenség mítosza nem nagyon érdekelte. Mindig is a Jobbik befolyásolási körébe tartozó médiumoknak dolgozott. Pályafutása azonban alatt igen nagy változást figyelhetünk meg a függetlenséggel meg nem vádolható publicista stílusában és újságírói ideológiájában, ezt igen jól tükrözi, hogy a ráaggatott jelzőket tekintve eljutott mára az „antiszemitától” a „balliberálisig”.
A Jobbik politikájának megváltozása úgy tűnik Baloghot is új vizekre sodorta, az egykori Jobbik-alapító ma már a momentumos önkormányzat szócsöveként működő újság főszerkesztője, ahova azt követően nevezték ki, hogy a baloldali összefogás színeiben elindult és ki is kapott a 2019-es önkormányzati választáson. A képzeletbeli hab a képzeletbeli tortán egyébként az, hogy mindezek mellett portrénk alanya mostantól a kormányzati hirdetésekből is gazdálkodó Azonnali állandó szerzője. Balogh tehát az újságírói függetlenség kérdésében konzisztensen foglal állást, a függőség iránya csak az, ami megváltozott.
Szerk.: Az Ojim.hu nem hírközlő felület, a bemutatott portré nem tekinthető véglegesnek és befejezettnek, azt folyamatosan frissítjük az új és a már rendelkezésre álló információk alapján.