- Megjelenés:
Egy magyar fejlesztő drónokkal küzdene a terroristák ellen
A drónok robbanásszerű fejlődése a rengeteg előny mellett komoly biztonsági kockázatokat is felszínre hozott. A Magyar Nemzet hosszas cikkben ecseteli a drónok forradalmát.
Játék, versenyzés, filmkészítés, csomagszállítás, parlagfű-felderítés, erdő- és mezőgazdasági felhasználás, térképészet, katasztrófavédelem, önkormányzati térfigyelés, határőrizet, objektum- és rendezvénybiztosítás, bűnüldözés, terrorelhárítás, katonai felderítés, célpont-megsemmisítés – a végtelenségig lehetne sorolni a drónok – katonai szakszóval UAV-ok, illetve robotrepülők – már létező felhasználási területeit, de a lista rohamosan bővül, és bizony aggodalomra is van okunk. Javában részesei vagyunk a legújabb ipari forradalomnak, ez alól a védelemgazdaság sem kivétel. Ennek kiváló példája a drón, amely a szokásos haditechnikai árakhoz képest szemtelenül olcsó szerkezet, egyik pillanatról a másikra ócskavassá tehet milliárdokat felemésztő ármádiákat.
Harci drón az amerikai hadsereg szolgálatában. Fotó: Wikipédia
Egy eredetileg civil felhasználásra készült forgószárnyas drónt akárhol meg lehet vásárolni. Némi internetes előtanulmányokat követően egy rátermett terrorista feltűnés nélkül össze tud rakni katonai feladatra alkalmas szerkezetet legálisan rendelhető alkatrészekből. A játékipar ugyanis sok tekintetben megelőzte a hadiipari fejlesztőket, a kínaiak ráadásul gátlástalanul ellopnak, lemásolnak és gyártanak mindent, ami csak megjelenik a piacon. Egy aszimmetrikus háborúban elsősorban nem hagyományos harceljárásokra van szükség, sőt még Rambo szerepét is átveheti egy görbe hátú monitorhuszár.
A Pestvidéki Gépgyár maradványai mellett a néhai szovjet megszállók bombabiztosnak szánt repülőgépbunkerei ma raktárként, műhelyként szolgálják a kisvállalkozói szektort. Ebben a miliőben működik a tekintélyes szellemi háttérrel – és állami felkarolás hiányában minimális pénzügyi forrással – rendelkező Uaviator Drones Kft. A nem polgári felhasználású drónok fejlesztésére létrejött cég szülőatyja Kersics András feltaláló, konstruktőr. Drónvadász drónokat fejlesztenek. Eddig ugyanis a világ egyetlen fejlesztője sem volt képes megnyugtató megoldást találni a drónelhárításra.
A legnagyobb magyar drón a tököli reptéren. Fotó: Havran Zoltán
– Már a londoni olimpia szervezői feltették a kérdést, miként lehetne megakadályozni, hogy egy terrorista drónnal támadjon meg egy nézőkkel megtöltött, felül nyitott stadiont. Használható választ senki sem tudott adni, kész szerencse, hogy nem történt támadás. A probléma mindmáig megoldatlan – állítja Kersics András, aki szerint egy „piszkos bomba”, egy egykilós biológiai fegyver szállítására tökéletesen alkalmas lehet akár egy filmezéshez általánosan használt kopter (forgószárnyas) drón is. A támadó drónok elhárításán a világ számos fejlesztője dolgozik, mert a kereslet óriási.
A cég legnagyobb drónja egy 25 kilogramm hasznos terhet szállítani képes, hétméteres fesztávolságú, tolólégcsavaros, csupaszárny robotrepülőgép. Ez képes szárnyai alatt szállítani azt a nemrégiben elkészült, egyméteres fesztávolságú, merevszárnyas, szintén tolólégcsavaros robotrepülőt, amely alkalmas hálókivetéssel elfogni vagy megsemmisíteni az ellenséges szerkezetet. Koncepciójuk szerint az objektumvédelem, illetve eseménybiztosítás úgy történik, hogy a hatórás repülőidőt teljesítő nagy robotrepülőgép kering a védendő terület felett. Amikor az észlelő radarrendszer riaszt, az operátor meghatározza az elfogó drón számára a célpontot, mire az leválik az anyagépről, 300 km/h sebességgel automatikusan megközelíti a célt, hálóval befogja, majd kábelen elvontatja a célterületről. Azzal, hogy a támadó drónt épségben „leszállítja”, megkönnyíti a későbbi nyomozást.
Ugyanez akkor is lényeges, amikor például drogfutárok drónjait kapja el ilyen drónvadász segítségével a rendőrség.
A jelenlegi szabályozás nem tesz különbséget a játék és a professzionális (például térképészeti, agrár, filmes, rendészeti stb.) felhasználás között. Bárki feltehetné az abszurdnak tűnő kérdést: ha a kertemben eldobok egy papírrepülőt, ahhoz is légtérengedély kellene? Hajmeresztő, de a válasz: igen. Az érvényben lévő szabályozást több mint húsz évvel ezelőtt, az akkori viszonyokra dolgozták ki.